Ez az integrálszámítógép azonnal leegyszerűsíti a határozott és határozatlan integrálokat több változóval. Vegyen részt a bonyolult funkciók integrált kiszámításában egyetlen érintéssel.
Mi az Integral?
Számításban:
"Az integrál korrelál azzal az összeggel, amelyet a terület és a térfogat kiszámításához használnak minden általánosítással."
Az integrál egy függvény vagy intervallum grafikonja alatti terület. Valójában az integrál megtalálásának folyamatát integrációnak nevezik, és ez a származékok inverze, ezért antideriváltáknak is nevezik.
Hogyan találhatunk származékellenes szereket?
A lépésekkel rendelkező antiderivatív kalkulátor bármely változós kifejezés antideriváltját megtalálja, és segít a felső és alsó korlát realizálásában az intervallumok maximális és minimális értékeivel.
Lépéseket tartalmazó online integrálszámítógépünk a legjobb módja annak, hogy bármilyen integrálást leegyszerűsítsünk. De ha a cél kézi számításokkal jön létre, akkor a határozott és határozatlan integrációs technikákat is meg kell ragadnia.
Hadd oldjunk meg néhány példát a koncepció tisztázására!
Határozott integrál:
Oldja meg a következő határozott integrált lépésekkel!
$$ \int_{0}^{1}\left( 3 x^{2} + x - 1 \right), dx $$
Megoldás:
Először is meg kell kapnunk az adott integrál határozatlan idejű integrációjára vonatkozó eredményeket
$$ \int{\left(3 x^{2} + x - 1\right),dx} $$
$$ = x \left(x^{2} + \frac{x}{2} - 1\right) $$
A határozott integráció alaptétele kimondja, hogy
$$ \int{a}^{b} F\left(x\right) dx = f\left(b\right)-f\left(a\right) $$
$$ \left(x \left(x^{2} + \frac{x}{2} - 1\right)\right)|_{\left(x = 1\right)} = \frac{1} {2} $$
$$ \left(x \left(x^{2} + \frac{x}{2} - 1\right)\right)|_{\left(x = 0\right)} = 0 $$
$$ \int_{0}^{1}\left(3 x^{2} + x - 1\right), dx $$
$$ = \left(x \left(x^{2} + \frac{x}{2} - 1\right)\right)|_{\left(x=1\right)}-\left(x \left(x^{2} + \frac{x}{2} - 1\right)\right)|_{\left(x=0\right)} $$
$$ =\frac{1}{2} $$
Melyik a kötelező válasz. Az eredményeket az integrált számológépünk segítségével is ellenőrizheti egy pillanat alatt.
Határozatlan integrál:
Értékelje az alábbi módon megadott integrált!
$$ \int x*cos\left(x^{2}\right), dx $$
Megoldás:
Tegyük fel azt a feltételezést
$$ u = x^{2} $$
A fenti egyenlet antiderivatív képletének kiszámítása a hatványszabály alkalmazásával:
$$ \frac{d}{dx}\left(x^{n}\right) = nx^(n-1) $$
Helyettesítő n=2
$$ \frac{d}{dx}\left(x^{2}\right) = 2x^(2-1) $$
$$ \frac{d}{dx}\left(x^{2}\right) = 2x $$
Mint $$ x^{2} = u $$
így van
$$ d\left(u\right) = \left(x^{2}\right) = 2xdx $$
$$ d\left(u\right) = xdx $$
Most az antiderivatív szabályt alkalmazva:
$$ \int x*cos\left(x^{2}\right), dx $$
$$ = \int d\frac{cos\left(u\right)}{2}, du $$
Alkalmaznunk kell a szorzás szabályát, amely a következő
$$ \int cf\left(u\right), du $$
$$ = c\int f\left(u\right), du $$
$$ \int \frac{cos\left(u\right)}{2}, du $$
$$ = \left(\frac{\int cos\left(u\right), du}{2}\right) $$
Mivel a koszinusz integrálja a következőképpen van megadva
$$ \int cos \left(u\right), du = sin \left(u\right) $$
$$ int cos \left(u\right), du = \frac{sin\left(u\right)}{2} $$
Ahogy az elején, most is hagytuk a
$$ u = x^{2} $$
$$ \frac{sin\left(u\right)}{2} = \frac{sin\left(x^{2}\right)}{2} $$
$$ \int x*cos\left(x^{2}\right), dx $$
$$ = \dfrac{sin\left(x^{2}\right)}{2} $$
Adjuk hozzá az integráció állandóját, ami C
$$ \int x*cos\left(x^{2}\right), dx $$
$$ = d\frac{sin\left(x^{2}\right)}{2} + C $$
Ami az adott függvény szükséges integrálszámítása, és a határozatlan integrálmegoldó segítségével is ellenőrizhető.
Az integrálszámítógép működése:
Antiderivatív kalkulátorunk használatához bármely függvény integrálját megkaphatja. Csak írja be a következő bemeneteket, és azonnali integrálszámításokat kap!
Bemenetek:
- Írja be a függvényt a megfelelő mezőbe
- Válassza ki a kapcsolódó változót a szomszédos listából
- Válassza ki az integrál típusát
- Ha a „Határozott integrál” lehetőséget választja, adja meg az alsó és felső határt
- Koppintson a "Számítás" gombra
Kimenetek:
Online határozott integrálszámítógépünk a következő választ ad.
- Határozott és határozatlan integrálok
- Integrálok rajzai valós és képzeletbeli részekkel
- Integrált egyszerűsítés lépésekkel
GYIK:
Ki lehet venni számokat egy integrálból?
Igen határozottan! A konstans számokat kihúzhatja az integrálokból, hogy megkönnyítse a számításokat.
Például a $$ \int 3y + 9 $$ integrál megegyezik azzal, hogy a 3-at megszorozzuk az \(y + 3\) integrállal.
Mi a haszna az anti-származékoknak?
Ezt a kifejezést a görbe alatti terület, a szilárd test térfogatának, a távolságnak, a sebességnek, a gyorsulásnak, a függvény átlagos értékének és bármilyen alakú területnek a becslésére használják. Ehhez vegye igénybe anti-derivatív kalkulátorunkat.
Lehet-e egy integrál végtelen?
Igen! Bármely határozatlan integrált, amelyet pozitív és negatív határértékekkel határozunk meg, végtelennek mondunk. Az ilyen típusú integrációt ezzel a lépéses, határozatlan integrálszámítógéppel is kiértékelheti.
El tudja fogadni minden funkció integrálját?
Integrált csak folytonos függvényből lehet felvenni. Ennek az az oka, hogy egy ilyen függvény definiálva van, és megjeleníti a görbe alatti területet.
Lehet egy integrál nulla?
Igen, ez csak egy határozott integrál, amely lehet pozitív, negatív vagy nulla.
Mi az E-től X-ig terjedő származéka?
Az e^x antideriváltja ex + c alakban van felírva, ahol c az integrációs állandó.
Az integrál mindig megkülönböztethető?
Csak olyan folytonos függvény integrálját lehet megkülönböztetni, amely természeténél fogva határozatlan.
Miért van az integráloknak C állandója?
A C konstans hozzáadásával azokat a függvényeket ábrázolja, amelyek deriváltjai az eredeti függvények.
Fontos integráló képletek:
Funkciók | Integráció |
---|---|
∫1 dx | x + c |
∫xn dx | xn+1/ n+1 + c |
∫a dx | ax + c |
∫ (1/x) dx | lnx + c |
∫ ax dx | ax / lna + c |
∫ ex dx | ex + c |
∫ sinx dx | -cosx + c |
∫ cosx dx | sinx + c |
∫ tanx dx | - ln|cos x| + c |
∫ cosec2x dx | -cot x + c |
∫ sec2x dx | tan x + c |
∫ cotx dx | ln|sinx| + c |
∫ (secx)(tanx) dx | secx + c |
∫ (cosecx)(cotx) dx | -cosecx + c |
∫ 1/(1-x2)1/2 dx | sin-1x + c |
∫ 1/(1+x2)1/2 dx | cos-1x + c |
∫ 1/(1+x2) dx | tan-1x + c |
∫ 1/|x|(x2 - 1)1/2 dx | cos-1x + c |